A Digi24-nek nyilatkozva a tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a keleti szárny megerősítéséről a NATO és az EU brüsszeli csúcsértekezletén született döntés. Dîncu a NATO és az EU együttműködését rendkívül fontosnak nevezte. Ugyanakkor felidézte, hogy korábban a katonai szövetség elsősorban Lengyelországban és a balti államokban fokozta a jelenlétét, de Románia már 2016 óta szorgalmazza a keleti szárny déli részének a megerősítését is.
'Ez most megtörtént, és szerintem ez az egyik nagy nyereség' - jelentette ki a miniszter. Közlése szerint a brüsszeli csúcson hozott döntés értelmében további ezer NATO-katona érkezik Romániába, és a harccsoport együttműködik majd a román hadsereggel, közös hadgyakorlatokat és kiképzéseket tartanak.
Hangsúlyozta, hogy a keleti szárnyra telepített harccsoportok szigorúan védelmi célokat szolgálnak, elrettentő erőt jelentenek a térségben. Emlékeztetett arra, hogy a NATO gyors reagálású erők 40 ezer katonáját helyezi át a keleti szárnyra, jelentős légi és haditengerészeti eszközökkel együtt. 'Ők arra az eshetőségre vannak felkészítve, hogy támadás éri a NATO-tagállamokat' - magyarázta Dîncu.
A brüsszeli csúcsértekezleten az a döntés született, hogy a NATO megerősíti a szövetség keleti szárnyát, és új, többnemzetiségű harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába - jelentette be csütörtökön Jens Stoltenberg főtitkár.
A NATO eddig Lengyelországba, Észtországba, Litvániába és Lettországba telepített egy-egy harccsoportot.
